Miután Loren kirohant a Silver Point elé, fogtam magam és utána mentem mit sem törődve a fiúkkal és ügyelve arra, hogy egyikőjük se jöjjön utánam.
- Loren mi a baj? Mi volt ez az egész? – kérdeztem aggódva
- Hagyjál Maya, ne foglalkozz velem, inkább menj vissza Louishoz úgyis jól elvagytok – válaszolt ingerülten
- Te miről beszélsz? Arról beszélünk a pub óta, hogy hogyan kerüljön közeledbe. Most is erről beszéltünk, mert a pubba nem tudtuk befejezni a többiek miatt.
- Akkor miért fogta a kezed?
- Mert látta, hogy Te jól elvagy Harryvel és féltékennyé akart tenni. De bevallom táncolni én hívtam, Ő pedig csak úriember akart lenni és felsegített az asztaltól és Te pont ezt láthattad – próbáltam megmagyarázni – Hidd el nem akarok Tőle semmit. Nekem Zayn tetszik nagyon
- Akkor azt mondod, hogy nincs köztetek semmi és nem is lesz? – kérdezte barátnőm szipogva
- Az ég világon semmi – bíztatóan rá mosolyogtam
Mielőtt folytathattam volna a mondandóm Louis jelent meg mögöttünk.
- Bocsi Maya, de beszélhetnék Lorennel? – kérdezte, én pedig egy bíztató mosolyt küldve Lorennek visszamentem a fiúkhoz.
Mind a 4 srác ott ült az asztalunknál és iszogattak. Mikor odaértem Harry egyből nekem esett a kérdéseivel.
- Mi van Lorennel? Mi volt ez az egész? És…
- Harry nyugi – mielőtt folytathatta volna a kérdezősködést félbeszakítottam és elmeséltem neki, hogy mi történt szépen nyugodtan.
Visszaültünk a fiúkhoz és rendeltük egy kör tequilát és Zayntől kaptam még egy koktélt is. Nagy szemekkel néztem rá, hogy ezt most mégis miért kaptam és mintha gondolatolvasó lenne válaszolt a fel nem tett kérdésemre.
- Azért kaptad, hogy Te is felszabadulj egy kicsit és, hogy kikapcsolj – kacsintott rám mosolyogva
- Köszönöm Zayn, ez kedves Tőled – mosolyogtam rá
- Na jó ne itt flörtöljetek előttünk, nem igazán vagyunk erre kíváncsiak – vetette oda Liam, a másik két srác pedig csak bólogatott
Kicsit szégyelltem magam és ezt Zayn is észrevehette, mert felállt és hívott táncolni.
- Várj még a koktélomat se tudtam meginni – szóltam neki, de ő csak a csuklómnál fogva húzott maga után.
Amint felcsendült a kedvenc számom dallama egyből felkaptam a fejem és most én húztam Zaynt magam után. A táncparkettre érve egyből elkezdtünk rá tombolni. Zayn meg csak állt és nézett, hogy hogy el tudom magam engedi.
- Te aztán tényleg szeretheted ezt a számot – mosolygott rám
- Az egyik kedvencem – viszonozva a mosolyt válaszoltam
Egy lassú szám következett és egyből magához húzott. Kicsit elpirulva ugyan, de a vállára hajtottam a fejem és úgy táncoltunk tovább. Ahhoz képest, hogy nem is kedveltem Őket, most teljesen megváltozott a véleményem pedig ez még csak a második nap amit itt töltöttünk Londonban. Mikor véget ért a szám Mi még mindig összebújva totyogtunk jobbra-balra, és Loren hangjára lettem figyelmes, hogy kiabál valamit, de nem értettem. Mire észbe kaptam és ellökve magamtól Zaynt rohantam a hang irányba. Azt hittem elájulok a meglepődöttségtől. Loren és Louis csak nevettek valami idióta férfin aki olyan ittas volt, hogy már nem bírt megállni a lábán. Mikor ott akartam hagyni Őket, hogy akkor visszamenjek a többiekhez csak egy szót hallottam, de azt a lehető legtisztábban.
- Tetszel…
Inkább nem akartam foglalkozni azzal, hogy Ők miről beszélgetnek, úgyhogy gyorsan visszasiettem Zaynhez és a többiekhez. Visszaültem az asztalunkhoz és Zayn szúrós szemekkel nézett rám. Gondolom azért, mert az előbb csak úgy se szó, se beszéd ott hagytam. Mivel kicsit rosszul esett, hogy így néz rám és én is megbántottam ezért gondoltam meglepem valamivel. Felálltam az asztaltól és a pult felé vettem az irányt. Kértem mind a 4 fiúnak egy korsó sört és Zaynek még vittem egy Long Island Ice Tea-t is, hátha ettől megenyhül egy kicsit.
- Srácok, hoztam Nektek valamit – mosolyogtam rájuk
- Maya Te le akarsz itatni minket? – kérdezte viccesen Naill
- Ugyan Te hova gondolsz Naill, eszemben sincs – válaszoltam egy huncut mosollyal az arcomon – Zayn Neked hoztam még egy koktélt is
- Mégis miért kapok én koktélt és a többiek nem? – kérdezte meglepetten a fiú
- Arrébb tudsz jönni egy kicsit? – pirultam el
- Minek? Itt is tudunk beszélni, mondjad nyugodtan
- Inkább menjünk arrébb, ha nem baj
Nagy nehezen sikerült rávennem Zaynt, hogy jöjjön arrébb velem. Nem akartam, hogy hallják a többiek amit mondani szeretnék neki.
- Figyelj, ne haragudj, hogy csak úgy ott hagytalak az előbb, de mikor meghallottam Loren hangját kicsit megijedtem és tudni akartam, hogy minden rendben van-e vele – vallottam be szomorúan
- Jól van, nem haragszom. Ezért kaptam én koktélt és a fiúk nem? – kérdezte csillogó szemekkel
- Igen ezért. Ki akartalak valahogy engesztelni – pirultam el
- Elég lett volna, ha bocsánatot kérsz. De gyere menjünk inkább táncolni – kacsintott rám azokkal a gyönyörű barna szemeivel
Nem kellett kétszer kérnie egyből mentem is a parkettre, ő meg jött utánam. A következő pillanatban azt vettem észre, hogy Loren és Louis is csatlakozott hozzánk és kb rá 2 percre jött a csapat másik 3 tagja is. Buliztunk egy jó nagyot, mindenki jól érezte magát és ahhoz képest, hogy se Loren, se én nem kedveltük a fiúkat, egész aranyosak is tudnak lenni. Jót tett ez a kis kikapcsolódás, összehozott minket a fiúkkal.
Körülbelül hajnali 4-kor jöttünk ki a Silver Pointból és szálltunk be a limóba ami egyből vitt minket a szállásunkra. Elköszöntünk a fiúktól a szobák előtt. Lorennel épphogy beestünk az ajtón már rohantunk is a fürdőbe, majd dőltünk be az agyunkba.
Másnap reggel csak a dörömbölésre riadtunk fel.

Remélem ez a rész is tetszeni fog Nektek. Igyekeztem minél izgisebbre, de hát így sikerült. Köszönjünk, hogy olvassátok a blogunkat, jó tudni, hogy nem csak magunknak írjuk, hanem tényleg vannak olyanok akik szívesen olvassák. :) Puszi Dorcsy és Lina ;)

Megosztás a facebookon