- Jól vagy? – kérdezte aggódva Lorentől Louis
- I-igen, j-jól vagyok – válaszolt barátnőm meglepetten
- Ne haragudj, nem néztem az orrom elé – kért bocsánatot Louis
- Semmi baj, tényleg – mondta Loren még mindig megdöbbenve
Körülbelül 2 perc leforgása alatt történt minden, de én még mindig nem tudtam hinni a szememnek. Itt vannak előttünk a 1D fiúk. Hozzá kellett volna már szoknunk ahhoz, hogy folyamatosan hírességekkel találkozunk a munkák miatt, de az, hogy itt van előttünk mind az 5 fiú, hát ez hihetetlen. Láttam Lorenen, hogy Ő is még a sokk hatása alatt van, a fiúk pedig egyre türelmetlenebbül néztek ránk.
- Jajj ne haragudjatok Ránk. Én Maya vagyok, akinek pedig neki mentél Louis barátnőm Loren – mutattam be magunkat kicsit bunkóbban a kelleténél
- Mivel a nevemet mondtad gondolom akkor ismertek minket – mosolygott Louis
- Igen ismerünk vagyis hallottunk Rólatok – válaszolt Loren esetlenül
- Ne haragudj Loren még egyszer, hogy Neked mentem tényleg nem figyeltem. De ha most megbocsájtotok akkor mi mennénk, mert épp a menedzserünkhöz siettünk – mondta Louis és már el is tűntek a látókörünkből
- Maya, Te láttad? Komolyan itt voltak és beszéltünk velük – ujjongott barátnőm mint egy kisgyerek
- Igen Loren láttam, de ne viselkedj úgy, mint egy megszállott. Hozzá szoktunk már a hírességekhez, nem – kérdeztem
- De igen, de Őket szeretjük a legjobban és találkoztunk velük. Alig tudom elhinni
- Én is alig hiszem el, hogy tényleg itt voltak, de inkább hagyjuk is, szerintem most találkoztunk velük először és utoljára. Inkább menjünk haza ahova eredetileg elindultunk – mondtam Lorennek kedvesen
Miután nagy nehezen rávettem a barátnőmet, hogy ideje lenne tényleg haza menni. elindultunk és egész úton arról beszéltünk, hogy holnap mit kéne csinálni. Mikor hazaértünk, Loren neki állt kaját csinálni nekünk én pedig addig felmentem és letusoltam. Felvettem a hálóingemet, majd lementem a konyhába és neki álltunk enni. Eldöntöttük, hogy nézünk valami filmet, mert teljesen felpörögtünk a fiúk miatt és még egyikőnk se tudna aludni. Amíg én kiválasztottam, hogy mit nézzünk meg addig Loren ment letusolni és mire leért én már a kanapén vártam egy tál popcornnal a kezemben.
- Húúú Maya, Te egy zseni vagy. Nekem eszembe se jutott volna a popcorn – vigyorgott Loren és lehuppant mellém
- Tudom, hogy szereted így, hát gondoltam csinálok. Amúgy is filmet nézünk, nem? Ahhoz meg jó egy kis popcorn – válaszoltam viszonozva barátnőmnek a mosolyt
Mivel egyikőnk sem szereti a horrort így egy vígjátékot választottam, amin egész végig visítottunk és a hasunkat fogtuk a sok nevetés miatt. Miután vége lett a filmnek, még lent maradtunk egy kicsit és megbeszéltük, hogy holnap elmegyünk, körbenézünk a közeli bevásárló központban és keresünk valami ruhát, mert este szeretnénk menni bulizni. Miután megbeszéltük a holnapi programot, felmentünk és lefeküdtünk aludni.
Másnap reggel arra keltem, hogy Loren valami finomat főz a konyhába. Lerohantam a lépcsőn és már ott várt az asztalon a szokásos reggeli kávém.
- Te vagy a legjobb Loren, köszi a kávét – mosolyogtam rá
- Tudom, hogy én vagyok a legjobb, ezzel nem mondtál újat, de azért nagyon szívesen – viszonozta a mosolyt amit az előbb én küldtem felé

- És amúgy milyen finomságot csinálsz? – kérdeztem és egy nagyot szippantottam a levegőbe
- Arra gondoltam, hogy ma megcsinálom a kedvencünket – válaszolt
- Akkor francia hagyma leves és sajtos csirke lesz a mai menü? – kérdeztem és elkezdtem örömömben ugrálni
- Pontosan, ahogy mondod
- Azt nagyon szeretem. Olyan jó, hogy Te ilyen jól tudsz főzni – mosolyogtam Lorenre
- Te pedig nagyon finomakat tudsz sütni, úgyhogy szerintem kvittek vagyunk – kacsintott rám
- Köszi – válaszoltam – és mivel Te is valami finomat főzöl, ezért ma én is sütök valamit amit szeretsz
Meg sem várva barátnőm reakcióját, rohantam fel a szobámba és magamra kaptam valami itthoni ruhát, és gyorsan megmosakodtam. Visszasiettem a konyhába és neki álltam én is sürögni-forogni, hogy mire Loren kész van a főétellel addigra én is készen legyek a kedvenc sajttortájával.
- Mivel az előbb olyan gyorsan felrohantál, hogy a reakciómat se vártad meg, így most megkérdezem. Sajttortát csinálsz? – kíváncsiskodott
- A kedvenced, nem igaz? – kacsintottam rá
- Igen, és olyan rég csináltál már – biggyesztette le az ajkait
- Tudom, pontosan ezért gondoltam rá, hogy csinálok – néztem rá boci szemekkel
Belevetettem magam a sütésbe, míg Loren főzött és mire ő készen lett a levessel én a torta nagyjával megvoltam. Még vagy 15-20 percig bajlódtam vele, majd beraktam a sütőbe és elmosogattam az edényeket amiket használtam.
- Loren segítsek, én kész vagyok mindennel majd csak a sütőből kell kivennem a tortát és kész is – kérdeztem barátnőmet, aki éppen a tepsibe rakta bele az elkészült csirkés ételt
- Nem kell Maya, nem sokára készen van csak meg kell várnom míg kisül a torta, mert nekem is kell a sütő – válaszolt kedvesen
- Addig elkezdhetnénk enni a levest és miután megettük elmosogatok és utána már teheted is be a sütőbe, mert addigra a torta is készen van – javasoltam
- Rendben, Te teríts meg én meg hozom a levest – parancsolt rám Loren
Megterítettem és Loren már hozta is az ínycsiklandozó illatú levest. Miután megettük én elmosogattam, majd kivettem a tortát a sütőből és szépen finoman kicsúsztattam a formából. Loren betette a sajtos csirkét a sütőbe és addig amíg az megsült felmentünk és összeszedtük magunkat, hogy ha megettük a főételt akkor indulhassunk is estére bevásárolni.
Lorennel egyszerre értünk le a konyhába és gyorsan kivettük a sütőből a csirkés finomságunkat. Megettük, majd gyorsan elmosogattunk és már indultunk is, hogy valami klassz rucit találjunk estére.

Na Drágák ennyi lenne. Remélem tetszett és örömmel olvassátok a blogunkat, de őszintén szólva örülnénk, ha egy-két komment is jönne, de nem siettetek senkit, idővel majd azok is jönnek. Sok puszi Nektek Dorcsy és Lina

Megosztás a facebookon